Farsang

A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Az iskolákban és az óvodákban ilyen tájban tarják a farsangi bulikat. A kicsik beöltöznek mindenféle maskarába és nagy táncmulatsággal várják, köszöntik a tavaszt. Nekik ez nagy élmény és a leleményességük sem kicsi, ha öltözékről van szó.:) Általában az éppen aktuális mesékből veszik az ötleteket.  A családommal mi is csináltunk álarcokat és kitettük a falra. Nagyon szép alkotások születtek és ha rájuk nézek akkor tudom, hogy most már nem sok van hátra a télből.:)

ui.: Remélem, hogy minél hamarabb beköszönt a tavasz és utána a nyár.:)

Idegösszeomlás

Nem fogom leírni, hogy mi az idegösszeomlás, milyen tünetei vannak. Ezeket megtaláljátok könyvekben, vagy éppen internetes oldalakon. Én nemrég éltem át egy idegösszeomlást. Ebben a írásban az alatti időszakról, illetve az utána lévő "felállásról" fogok írni.

Az idegösszeomlás egy folyamat befejezése - én így gondolom. Ahhoz, hogy valaki eljusson ebbe az állapotba nagyon sok feszültséggel teli eseménynek kell következnie egymás után.

Ez nem olyan, amit pár nap alatt el lehet érni és pár nap alatt ki lehet heverni. Sokszor évek kellenek ahhoz, hogy valaki odáig jusson, vagy hogy túl lépjen a dolgokon. És ha évekig él valaki ugyanabban a kilátástalan helyzetben, amin nem tud változtatni, akkor nem csoda, ha összeomlik. Én is hallottam már barátnőmtől nem is egyszer, hogy változtassak a helyzetemen, ne legyen ekkora teher rajtam. Nálam a legnagyobb baj az volt, hogy túl nagy a szívem, és ezt egy páran ki is használták. Szinte soha nem mondtam nemet, mert másokat mindig magam elé helyeztem. Négy évig hagytam, hogy ezt tegyék velem. Az évek alatt egyre gyengébb lettem lelkileg és idegileg. A legrosszabb az utolsó időszak volt. A végén már nem is ettem, vagy csak nagyon keveset. Suliba jártam, dolgoztam, a háztartást vezettem és anyukámnak segítettem. A sulit és a melót elég nehéz volt összeegyeztetni főleg úgy, hogy még tisztaság is legyen itthon és anyumnak is minden OK legyen. Erre mondtam, hogy soha nem mondtam nemet. Mindent elvállaltam, csak azért, hogy ne legyen vita. De nem volt jó döntés - így utólag belátom. Nagyon lefogytam és szinte semmit sem aludtam és a suli is elég rosszul sikerült. A végén már naponta sírtam és egy nap többször is. Az utolsó cseppet a pohárba a párkapcsolatom tette.Egyik reggel úgy ébredtem, hogy semmi értelme az életemnek. Senki nem szeret és senkinek sem hiányzok - akkor így éreztem. Nem éreztem a szeretett a családom és az akkori párom felől sem. A hetek óta tartó folyamatos sírás és a hónapok, évek óta tartó folyamatos bántás után már nem láttam más megoldást, csak azt, hogy véget vessek az életemnek. Az öngyilkossági kísérlet végül nem sikerült. Az a pillanat volt az, mikor rájöttem, hogy nem szabad ezt tovább folytatnom. A kezembe vettem az életem. A legjobb barátnőm végig ott állt mellettem és segített. Támogatott és pozitív dolgokat mondott nekem. Nélküle nem sikerült volna. Ha ő nincs nekem, akkor nem biztos, hogy talpra tudtam volna állni. A talpraállás nem volt könnyű, sőt még most sem állítom teljes bizonyossággal, hogy stabilan állok a földön. A halál utáni vágy már nem olyan erős, de az idegeim és a lelkem még nem gyógyult meg teljesen. Vannak pillanatok mikor még kiborulok, de már nem olyan vészes, mint pár héttel ezelőtt. A felfogásom és a dolgokhoz való hozzáállásom 180 fokos fordulatot vett. Másként szemlélem a világot, az embereket. Van aki azt mondja, hogy érettebb lettem. Most kijelentem azt, hogy boldog vagyok. Ezt neked köszönhetem drága barátnőm.:)

ui.: Ne hagyjátok, hogy mások kihasználjanak benneteket. Legfontosabb, hogy saját magatoknak jó legyen.

Félelem

Az ember sok mindentől félhet. Állatoktól, jelenségektől és akár érzelmektől is. Ha valaki az érzelmektől fél, akkor ott valami baj van. Ezt okozhatja rossz példa, vagy rossz tapasztalat. Sajnos vannak olyan emberek, akik hajlamosak korábbi kapcsolataikra építeni, ami nem jó dolog. Nem szabad egy új kapcsolatnál azt gondolni, hogy ő is biztos ugyanolyan gonosz, mint az előző párunk. Persze tudom nehéz megbízni másban, de ha sikerül megvalósítani, azt, hogy ne az előző kapcsolat(ok) alapján közelítsünk az új kiszemeltünkhöz, akkor lehet, hogy nem fogunk csalódni és megismerjük a másikat és az ő tulajdonságait. És kitudja, talán életünk szerelme lesz.:) Pozitívan kell látni a világot még akkor is, ha már csalódtunk egy párszor.

Mi van abban a helyzetben, ha rossz példa miatt félünk belevágni egy kapcsolatba?
Sajnos rossz példa van bőven minden ember előtt. Szerelmes párok, évek óta együtt élő szülők válását lehet látni nap mint nap. Ilyenkor jogosan fordul meg az emberben a gondolat, hogy neki nem kell komoly kapcsolat, mert előbb vagy utóbb úgyis szétmennek - így legalább megkíméli magát egy csalódástól. Viszont ezzel a hozzáállással a jó és örömteli pillanatoktól is megfosztja magát.
Most fel lehet tenni azt a kérdést magunkban, hogy megéri pár jó pillanatért belemenni egy kapcsolatba? A válasz igen. A jó pillanatok nélkül még szomorúbb lenne az életünk. Merjünk kockáztatni. Természetesen benne van a pakliban, hogy nem fog működni és vége lesz, de a szép pillanotért - amik az életben nagyon fontosak és elengedhetetlenek - muszáj vállalni a kockázatot. Érzelmektől félni nem szabad, mert akkor soha nem lehetünk igazán boldogak.